Az Oxford English Dictionarybe legutóbb felvett szavak listáján szerepel egy minden internethasználó számára ismerős szó: Captcha. A szótár a szófelvételével Alan Turing munkásssága előtt is tiszteleg.
A már több mint tíz éve használatos mozaikszó feloldása: Completely Automated Public Turing Test to Tell Computers and Humans Apart, azaz: teljesen automatizált nyilvános Turing-teszt a számítógépek és az emberek megkülönböztetésére.
A "capture" szóval azonos hangzású és a gotcha szót idéző captcha olyan eszközt jelöl, amelynek alkalmazását az internetes szolgáltatók és felhasználók személyes adatait kifürkészni hivatott kém-, illetve őket kéretlen reklámanyagokkal ostromló hirdetőrobotok elterjedése indokolja: az eszköz azt a célt szolgálja, hogy alkalmazója biztos lehessen abban, hogy az adott oldalt csakugyan ember fogja felhasználni, nem pedig valamilyen számítógépes program. Mint ismeretes, 2000-ben a Yahoo kényszerült megoldást keresni a kém- és hirdetőrobotok által végzett adatgyűjtés és spamelés problémájára.
Találóan nevezik a captchát fordított Turing-tesztnek: a különbség többek között abban tetten érhető, hogy míg az eredeti Turing-teszt esetében az ember dönt arról, mennyiben tud kielégíteni bizonyos követelményeket a gép, a captcha esetében a gép dönt arról, hogy az adott felhasználó viselkedése megfelel-e annak, ahogyan szerinte az embertől elvárható.
A gyakorlatban ez a captcha hivatalos oldalán is olvasható tanulmányokban ismertetett módon valósul meg: eltorzított formájú betűk jelennek meg a képerőn, esetleg áthúzással még nehezebben felismerhetővé téve, azt feltételezve, hogy az ilyen formájú betűket az ember képes felismerni, míg a gép nem. (Ez a feltevés pedig valószínűleg azon a H. L. Dreyfus által kifejtett feltevésen alapszik, hogy még a gépek képesek mintát felismerni, szabályt követni, előzetes ismeretek híján nem.) Azaz e merőben gyakorlatias eszköz léte és használata a mesterséges intelligencia alapproblémáit veti föl, illetve foglalja magában. Mások – pl. a mesterséges intelligencia lehetőségeit Dreyfustól radikálisan különbözően látó Ray Kurzweil elképzeléseit követve – viszont folyamatosan próbálkoznak a captcha feltörésével, pl. optikai karakterfelismerő programok segítségével, azaz a gépeket emberi viselkedésre tanítva. A captcha feltörését még nehezebbé teszi a szöveg alapú captcha helyett (vagy azt kiegészítve) a vizuális környezetbe jobban illeszkedő kép alapú captcha (picatcha) alkalmazása.
Nem a Captcha az egyetlen szócikk az OED-ben, amely Turingot említi. Kifejezetten Turing alkotása a "morphogen" szó. A morfogén a morfogenezis során a szövetfejlődés mintázatát irányító anyag. Ez azt sejteti, hogy Turing szerint két szempontból is elmosódnak a mesterséges és a természetes között húzódó határvonalak: egyfelől a gépek egyre inkább képesek lesznek az emberihez hasonló viselkedést mutatni, másfelől viszont mintha valamiféle előretelepített programot követve játszódnának le alapvető természeti folyamatok.
A további tájékozódáshoz:
Dreyfus, Hubert L. 1972. What computers can't do; a critique of artificial reason. New York: Harper & Row.
Kurzweil, Ray. 2012. How to create a mind: the secret of human thought revealed. New York: Viking.
Turing, A.M. (1950). Computing machinery and intelligence. Mind, 59, 433-460.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése