Ogooglebar

Forrás: http://sverigesradio.se

E svéd szó nem egyszerűen spontán nyelvi fejlődés eredményeként, nem elsősorban annak köszönhetően jött létre, hogy a svéd nyelv különösen alkalmasnak bizonyult arra, hogy újabb és újabb technikai jelenségek megjelölésére újabb és újabb szavakat és kifejezéseket alkosson. Noha a Google nyomására hivatalosan nem is létezik, a köznapi nyelvhasználatban alighanem annál inkább  létezni fog, éspedig a Google akarata ellenére, ráadásul az általa nem kívánatosnak tartott jelentésben, s valószínűleg örökre hozzátapad konnotációként az “önkény”. 

Létezik néhány éve az “ungoogleable” szó, éspedig természetes nyelvi fejlődés eredményeként. Az Oxford English Dictionary szerint a Usenet newsgroup egyik tagja 1999. október 1-jén tette föl a történelmi kérdést: „megguglizta már valaki?” (Has anyone Googled?), azaz attól fogva igeként is használatos a szó, melynek jelentése a Google-nak a keresőmotorok között elfoglalt vitathatatlan vezető pozícióját tükrözi. Az imént idézett kérdés azt implikálja, hogy ha valaki rákeresett valamire a Google-lal és nem találta, akkor fölösleges is a többivel próbálkozni, úgysem kap releváns eredményt. Az autoritás a nyelvben is megmutatkozott: az igeként használt szóból főnév is képződött: googlization. E nyelvi fejlemény annak a felismerésnek a lenyomata, hogy a technikai eszköz megkerülhetetlen kulturális jelenséggé is vált. A szó azonban kettős folyamatot jelent: nemcsak arra utal, hogy a Google segítségével jutunk az információk többségéhez a világhálón, azaz a felhasználó igényeihez igazodik az eszköz, hanem azt is, hogy a felhasználó a Google által prezentált és elrendezett világot fogadja be. 

Ez a folyamat valószínűleg abból eredeztethető, hogy mintha a Google-ban öltene testet a mindentudásnak az információ korához kötődő – Nyíri Kristóf (1992, 75-84) által behatóan elemzett – eszménye, az az illúzió, amely szerint az “intelligens computerekkel és a világot befonó hálózatokkal minden megcsinálható lesz, minden probléma megoldható, minden kérdés megválaszolható.” A Google ebben az értelemben mintha a kultúra síkján is túlmutatna, hiszen csak a mindenható van birtokában minden tudásnak is, azaz mindentudó is. Ha explicite talán senki sem állatja is, hogy a hálózattá összekapcsolt számítógépek összességükben ténylegesen mindenre képesek lennének, de határozottan ezt a képzetkört sugallja a nagyon elterjedt “mindenütt jelenvaló számítástechnika”  (ubicomp) kifejezés. 

A “google” okkal lett tehát a XXI. évszázad első évtizedének a szava az American Dialect Society értékelése szerint: hiszen az információhoz jutás a jelen állapot szerint egyértelműen összekapcsolódik a Google-lal. Ám az, hogy információhoz jutás folyamatában máig egyre meghatározóbbá válik a Google által prezentált világ, azt jelenti, hogy a felhasználó nem egyszerűen információt szerez, hanem informálódik, azaz formába önti gondolkodását a Google által kialakított környezet. Ez a formába öntés azonban legalább kétarcú jelenség: a szűrőbuborék az egyre pontosabb személyre szabással elősegíti azt, hogy a felhasználó szinte kizárólag az őt érdeklő információhoz jusson hozzá (ami a személyes érdeklődés síkján rendkívül hasznos funkció), másrészt viszont valószínűtlenné teszi, hogy a személyes érdeklődési körén kívül eső információ is eljusson hozzá (ez viszont súlyos korlátozást jelent a köz ügyei iránti érdeklődés szempontjából). Ebbe a folyamatba illeszkedik a google reader júliusi megszűnése is: míg a felhasználó  mintegy maga szabta meg a tájékozódását a segítségével, addig a helyette választási lehetőségként kínálkozó google news a Google által előre megszerkesztett híreket kínál az olvasónak (noha valamelyest lehetősége van saját személyesre szabni őket). S az informálódási folyamatnak további aspektusa is van: az, hogy nemcsak a felhasználó szerez információt valamiről, hanem más – természetes vagy jogi – személyek is róla (ahogyan az e-book olvasóját is olvassa a kütyüje. 

A google e meghatározó jelentősége miatt érdekes nyelvi fejlemény a “googleable”, illetve a vele formailag ellentétes jelentésű “ungoogleable” szó. Az, hogy a köznyelvben az igeként használt google nem egyszerűen a Google nevű cég keresőmotorjára utal, hanem általában mindenre, ami a világhálós kereséssel kapcsolatos, az előbbiekből nyilvánvalónak látszik. Az, hogy valami “megguglizható”, azt a mellékjelentést hordozza: megtalálható a neten, ha más keresőmotorral nem is, de a Google”-lal mindenképpen”. Viszont az ellentéte, az “megguglizhatatlan” eleinte mintha nem ennek az ellenkezőjét jelentette volna, hanem azt, hogy valamely kifejezés valamilyen oknál fogva nem alkalmas arra, hogy rákeresve releváns találatot kapjunk – például azért nem, mert egyáltalán nem specifikus a kifejezés (“John Smith”). De  lehet szándékos rejtőzködésről is, azaz arról, hogy az adott természetes vagy jogi személy privát szférájának a védelme érdekében használ olyan eszközöket, amelyek megnehezítik, hogy valaki más releváns információt szerezzen róluk (e rejtőzködés mesteri és következetes művelői a cypherpunkok. 

A “megguglizhatóval” ellentétes jelentésű “megguglizhatatlan” svéd szó: ogooglebar. A Svéd Nyelv Tanácsa évente készít jelentést a svéd nyelv új (és nem tiszavirág-életűnek ígérkező) szavairól (az Oxford English Dictionary negyedévente), s a 2012-es listán szerepelt az ominózus ogooglebar is (aligha kell nagy jóstehetség előrejelezni azt, hogy sorra nyílnak majd Svédország szerte az ilyen nevű kocsmák, amelyekben az ogoogle nevű suedicum lesz a slágerital). Jelentése a felhasználói beállítódás ismeretében eléggé kézenfekvő: “nem található meg keresőmotorral, még a Google-lal sem”. Mint a szervezet vezetőjétől megtudhatjuk, a Google kifogást emelt a szó listára vétele ellen, illetve módosítást javasolt: a szó jelentse szűkebb értelemben azt, ami kifejezetten a Google keresőjével nem található (vagyis ne rontsa a Google presztízsét az, ha más kereső nem talál valamit), illetve szerepeljen a szónál a Google-ra mint a védjegy tulajdonosára utaló jogi nyilatkozat. A svéd szervezet erre inkább levette a szót a listájáról, el akarván kerülni az esetleges, hosszúnak ígérkező jogi procedúrát. (A nyelvi gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy a svédek is használják szűkebb értelemben a szót – talán épp a Google intervenciójának hatására.) Egy blogger pedig nagyon helyénvalóan javasolta azt – nem utolsó sorban talán a hír kiszivárgását követő Bloggbävning (blogrengés) hatására –, ha az ogooglebar nem szerepelhet az eredeti jelentésében, akkor kapjon új jelentést: googlebar jelentse  azt, “amit a Google helytelennek talált v. megakadályozott (goooglebarred).”

A svéd szervezet arra hivatkozik érvelésében, hogy csak rögzíti, nem pedig megszabja a hétköznapi nyelvben ténylegesen használt jelentéseket, s nem feladata beavatkozni a nyelvi folyamatokba. S valóban: a Google láthatólag azt a ritka jelenséget érte el beavatkozási kísérletével, hogy az ogooglebar jövevényszóként bekerül az angolba. Ennek oka egy cikkíró szerint – aki egyszersmind 14 másik svéd szó azonnali átvételét sürgeti – abban rejlik, hogy a svéd különösen sikeresnek bizonyult abban, hogy új technikai fogalmakra új szavakat alkosson.

Hivatkozás: 

J. C. Nyíri: Historical Consciousness in Computer Age, in Nyíri (1992): Tradition and Individuality. Essays, Dordrecht: Kluwer, 75-84.